A nyest mindenevő ragadozó. A székletminták elemzése alapján deríthető, hogy milyen a nyest táplálékának összetétele természetes élőhelyén. Halastavak környékét övező erdőkben végzett hazai vizsgálatok szerint tavasszal az énekesmadarak, nyáron és ősszel a rovarok és a gyümölcsök, télen pedig a kisemlősök szerepelnek meghatározó arányban az étlapján. De minden egyebet elfogyaszt, amihez hozzáfér: dögöt, partra vetődött halat, hüllőt, kétéltűt. Bár egész évre számítva viszonylag kevés madarat pusztít el, a védett, ritka ragadozó madarak és más fán költő, illetve a homok- és löszfalakban vagy a földön fészkelő madarak fészkeinek fosztogatásával tetemes károkat okozhat. A kertekben és a parkokban az énekesmadarak és a mókusok fészkeit fosztogatja, rájár a gyümölcsre, és – mint azt a széklete elárulja – kedvence például a cseresznye, a málna, a szeder és a szőlő. A képen egy jellegzetes nyest ürülék látható, jól láthatóak a benne lévő szőlő szemek.
A nyestek szokása, hogy készleteket halmoznak fel, de nem mindig élik fel azokat. Gyakran lop tojásokat, és felhalmozza a fészkében vagy más rejtekhelyen. Előfordul, hogy tucatjával hordja a napos baromfit a padlásra, majd lenyakazva otthagyja őket, és csak akkor fogyaszt belőlük mikor a friss táplálék fogytán van. Ilyen pazarlásra, persze, csak akkor vetemedik, ha nagy a táplálékbőség, például ha a sors egy rosszul őrzött baromfitelep közelébe vezérli. Ahol teheti, nyúlfiakat, csirkét lop, sőt, egy termetes tyúkot is képes átcipelni a kerítésen. A menyétfélékre egyébként is jellemző, hogy kedvtelésből is ölnek. Ha beszabadulnak egy galambdúcba vagy nyúlketrecbe, óriási károkat okoznak. Jellemző, hogy a zsákmány fejét lerágja, így csapájuk mentén találhatunk fej nélküli rágcsáló vagy baromfi tetemeket.
 |
 |
 |
| Belopódzik a tyúkólba | Elkapja a jércét | Felkapaszkodik vele a búvó-helyre |
